AGREGATOR LYRICS

1. Sötét Éden

Csókod íze csak, ami ma éltet
Ölelésed édes méreg
Karjaid közt elfelejtem,
Hogy miért hagynálak el

Tüzet szító, bűvölő hazugság
Olaja, testedre folyik rá
Megölsz, megfojtasz vele
Igen, Te így szeretsz

Nem lesz több seb a szíven
A fájdalom vigyáz rád
Lelkedben sötét éden a vágy
A vágy, ami hajt tovább

Elhagysz, hogy újból visszatérj
Utad én bárhova követném
Nem gyűlölsz, nem szeretsz
Ez az út rég nem a Tiéd

Tüzet szító, bűvölő hazugság
Olaja, testedre folyik rá
Megölsz, megfojtasz vele
Igen, Te így szeretsz

Nem lesz több seb a szíven
A fájdalom vigyáz rád
Lelkedben sötét éden a vágy
A vágy, ami hajt tovább

Nem lesz több seb soha
A fájdalom vigyáz rám
Lelkemben a sötét
Maga az éj
Meddő szenvedéllyel
Várom a hűs magányt
Már a puszta létem is fáj
És a fájdalom magamba zár

Csókod íze, ami ma éltet
Ölelésed méreg
Tudom jól

Elhagysz, hogy visszatérj
Én bárhova követnélek
De az utad maga a vég

2. Puszta Lét

Elbűvölő alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek ma tenger
Harmatként óceán

Szétfolyni a forró űrben
Átlépni a múlt falán
Egy lenni a mindenséggel
Élni akár a halál....

Fentről nézve más
Nincs szenvedés, sem hanyatlás
És ami igaz még
Már csak fentről nézve szép

Szemközt az ősi térrel
Benne élsz a rész hevével
Alant elterül még a táj
Akár a magány

Élet súlyának
Égő fájdalma
Minden percének
Vérző vágyálma

Létezni más
Olyan, mint szállni, ha nincs határ
S látni, hogy minden halálra vár

Elbűvölő alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek tenger
Élek akár a halál...

3. Hattyútánc

Térden állva, egy hangra várva
Egyedül a jéghideg éjszakában
Az égre nézek, talán remélek
Egy jobb világot, mint amiben élek

Esélyt kérek a szabad léthez,
A méhben fogant új reményhez
Haragot, hogy visszatérjek
Vagy végleg eltévedek

Új világba vezet a léptem
Ott vár minden, amitől féltem

Az örök talány, utam vége
Folytatást nem is remélve
Zajlik még testem halála
Akár a hattyú utolsó tánca

Lassú halállal álmodom,
Ahogy a penge a kezemhez ér
Csekély csupán a fájdalom
- mégis
Testem a tüzében ég

Arcomon a búcsúkönnyek
Vérré válnak, eltemetnek
Bennük arcok, régi képek
Csillognak, majd messze tűnnek

A lemondás békéje vár
Vesztesnek ma ennyi jár
Nem érzem, hogy ennyi év után
Létezhet szép halál?

Utolsó percek
Már nem is fáj
Mi jöhet még, mi itt talál?
A föld mélyében várok rá
Utolsó csókra - legutolsóra

4. Bármi, Ami Árt

És lassanként elolvad az én
Az érzés magába szív
Ez a furcsa kettős kényszer
Ma újabb útra hív

Nem, még nem - nem látszik a vége
De az eleje sem segít
Adj ebből még egyet édes
Talán jobban elrepít

Úgy elmennék már - egy más lét után
De a büszkeség visszatart - önmagamban tart
Nézd ez már más világ - nélkülem él tovább
Ne mondd, hogy nem lehet - nem hiszem, hogy nem lehet

Várhatnék - de miért - pálcát tör a múlt
Éveim felett, végzetem felett
Ez a néhány év - itt véget ér
Újra sosem kezdeném

Utoljára körülnézve
A külvilág megtagad
Épp ideje már továbbállnom,
Feledve múltamat

Ahogy az útra lépek
Nem számít, hogy ébredek
Nem számít már ez sem kedves
Írd csak a többihez.

Így utoljára körülnézek
De a külvilág megtagad
Épp ideje már továbbállnom
Tovább - feledve múltamat.

És ahogyan a végső útra lépek
Nem számít, ahol ébredek
Nem számít már, nem számít ez sem
Nem számít, nem számít már

5. Vándor A Porban

Vándor vagyok - Bűntelen utazó
Úton vagyok egy szebb világ felé
Erőm temérdek, szeplőtlen lelkem
És tisztaságom egyetlen fegyverem

Vér - még hajt tovább, az ismeretlen szépség után
Vágy - ideák iránt, bennem élnek, töretlen képek
Halál - csak állomás - de minden percre felvigyáz
Még vár - még nem talál - , de majd ha érzem
Majd én, majd én bevégzem

Vándor vagyok - névtelen utazó
Úton vagyok a legvégső felé
Erőm a múlté, kárhozott lelkem
És életem borul rám, mint szemfedél

Miért - mondd miért fáj, hogy nem talált rám az a szebb világ
Hogy annyi év és harc után
A porban élek, ha ez még élet
A porban vérzem, a porban

Miért, mondd miért fáj
Hogy nem talált rám
Az a szebb világ

Hogy annyi év és harc után
A porban élek
A porban...

6. Demise

7. Painting The Chaos

8. Without Colours

9. The Apostate

AGREGATOR LYRICS