THY CATAFALQUE LYRICS

1. Szervetlen

Hatszöges rendszer, lüktet a dolomit -
szilárd rácsban szemcsés szövet,
tömeget alkot, gyûrõ, taposó
lassú anyag, szervetlen erõ.

Kavarog a táj, belekiabál,
belekalapál, hogy karikaesõben lenne
katicabogár, fekete madár,
ide-oda jár, mállik a kõ a sötétben.

De kristályrácsban kering az idõ.

(Ez a rend odabenn.
Konok, szigorú.
Csilló titkok metszik a formát,
hidegen ragyog a hatalmas éj.)

2. Molekuláris Gépezetek

Szénizotóp, szénizotóp,
süss fel!

Szénizotópmalom karjai járnak
új Nanováros fényeinél,
járnak és járnak és szintetizálnak,
éljen a Haladás, éljen a Fény!

Hidrogénhíd tör a tiszta jövõbe!
Elõre, elõre!
Héjakra, gyûrûkre, mezonmezõre!
Elõre, elõre!
Hallgatag szénmedence népe,
elõre, mind elõre!

De tûnt idõ, te merre bolyongsz az anyagban?
Visszatérsz-e még a nyüzsgõ szálakon?
Rétegek, halmazok, iramló pályák,
ez vagyok én, és ez itt az otthonom.

Róka hasa telelõ, mélyén folyik az idõ,
alvó libalegelõ, zúgó libalegelõ.
Kádam vizén a hajó, bentrõl szól egy rádió -
éjjel anya hallható, nappal apa hogyha jó az adó.

Róka hasa telelõ, felhõn gurul az idõ,
halkan rezeg a mezõ mélyén valami erõ.
Este leesik a hó, csend van, kiköt a hajó.
Lámpás téli kikötõ mélyén molekula nõ idebenn.

Mint ahogy látjuk, apró, molekuláris gépek azok,
amelyek ezt a mozgást végzik.
Hangsúlyozom mégegyszer, a molekulák szintjén
egy sejtben nyolcmilliárd fehérjemolekula fordul elõ
és ezek a parányi kis gépek végzik összehangoltan a mozgásokat.

Fordul a gép!

A vágtató ló mozgása esetén az izomrostokban fehérjék,
az aktin- és miozinszálak egymásra csúszása idézi elõ a mozgást tulajdonképpen,
és akkor is, amikor felemelem a kezemet, az izmaimban, az izomsejtekben
ezek a fehérjeszálak csúsznak egymásba.

Fordul a gép,
Folyik el az élet.

És ezek a másodlagos kölcsönhatások szobahõmérsékleten, tehát az élet hõmérsékletén
örökösen felhasadnak a hõmozgás energiája folytán, de csak egy-egy kötés hasad fel,
tehát maga a szerkezet fennmarad egységesen, ugyanakkor bizonyos elemei képesek
elég jelentõs atomi szintû mozgásokra.
Ennek a következménye az az elõzõ ábrán szemléltetett
nyüzsgés, mozgás, amit láttunk.
Tehát a fehérjék térszerkezete örökös nyüzsgésben van
szobahõmérsékleten, és ez a fajta flexibilitás teszi lehetõvé azt, hogy a fehérjék, mint
molekuláris gépek, atomi mozgások végrehajtására képesek.

3. Köd Utánam

Szárnyal a rengeteg, hajában a hold ül,
fénye az ablakom, takarómon rezdül
a csillagos égbolt, éji kerék jár
körbe a ház fölött, százezer év már
elmúlt és alszom és álmodom egyre,
zakatol a vaskocsi fel a palahegyre.
Át a mezõkön, túl a kaszálón
futnak a felhõk, száll a kabátom
a szélben, ó a szélben.

Andezit dolgozik, zúg a sötétben,
zümmög a széntelep, hunyorog a testben.
Alszom és alszom és álmodom egyre,
futnak a felhõk fenn dideregve.
Futnak a felhõk, szállok a szélben
át az idõkön, mint a mesében,
alszom és alszom és álmodom egyre,
szalma zizeg, pörög, hull a szememre
a holdból, ó a holdból.

4. Ûrhajók Makón

Zörgõ mákházak utcája, régi város,
hajlott tornyaiban szól a szél,
a Sírkert utcában kémények dorombolnak,
a Hársfa utca fái alszanak.

Ha a Kertész utcára indulsz, csak esernyõvel,
a Jég utca mélyén a birsalma, hopp!
Hullik, hullik csak, lekvár lesz éjszakára,
sárga, sárga, sárga, mint a hold.

A Bolygó utcában elvesztem ûrhajóval
szép nyolcvanhárom októberén,
pedig a Nagycsillagtól a Hold utca irányába
ûrhajóknak világítanak.

5. Piroshátú

6. Esõlámpás

Kerted, ha lenne, felhõt szeretne,
nyirkos ezüstpor, hull a halk esõ.
Erdõd, ha volna, mélyén gurulna
sárgán kerek hold, hullna halk esõ.
Esti szobádban álmod, ahány van,
fénylik, ameddig hull a halk esõ.
Végig amerre elmész sietve
pöttyös a járda, hull a halk esõ.

7. Kabócák, Bodobácsok

És mikor elmúlt a nyár, a piroshátú kisbogarak elindultak mind egy rejtelmes világba.
Lábuk nyomán elmerült a kert, vele együtt süllyedt a kút, a ház, a sok málna és a diófa is lassan, és én is akkor süllyedtem ebbe a mély sárga, lázas õszbe el.

8. Õszi Varázslok

Kelõ fények parazsából
lüktet a lélek, lüktet a lélek,
zöld résekben születnek csak
szertehajló messzeségek csendjei.

Átvágtassunk tûnt kerteken,
nincsen bûn, ugye nincsen bûn -
Új ruhában, hosszú sálban
álmodón és nagyszemûn röpüljünk.

Általmenjünk hét tengeren
vad hajók, mi vad hajók,
csatos könyvbe fessünk mindent
úgy legyünk mi varázslók.

És nagy szívekbe kopogtassunk
õszökön, hej õszökön!
Feküdj mellém, halott lányka,
suttogd most, hogy visszajön minden.

9. Fehér Berek

Hol jártál, fekete madárka?
Itt a tél, leesik a hó.
A jég alatt fekszenek a békák,
hátukon barna takaró.

Szívükben három kicsi kamra,
benn halkan forog a salak.
Mély a csönd, fekete madárka,
az erdõben elbújik a nap.

Énekelj a hallgatag halaknak,
alszanak, elalszanak mind.
Hull a csönd, fekete madárka,
itt a tél, betemet a hó.





THY CATAFALQUE LYRICS